Tartsátok a szátokat! - rekordkísérlet

Úgy döntöttem - bízva a blog olvasóiban, és mindazokban, akik csak a képeket nézegetik -, hogy bár komoly a feladat, de belevágok, és megpróbálom.

Mint az tudott, jelenleg e blog a legeslegnépszerűbb az egész világon. Egy ilyen kimagasló teljesítmény persze nehezen maradhat sokáig titokban. Most mégis elhatároztam, hogy e nyilvánvaló tényt igyekszem az elkövetkező 29 évben titokban tartani. Ebben természetesen számítok valamennyi elkötelezett burgonyafogyasztóra is: soha, sehol, senkinek ne árulják el mostantól 29 éven át, hogy e  blog a legeslegnépszerűbb az egész világon jelenleg.

Kérdezhetné valaki - feltéve, hogy nem olvasta Jurij Vasziljev: Miért győzhetett a bolsevikok pártja c. bestsellerét - miért pont 29 évig kell odafigyelni, mit fecsegünk ki? A válasz egyszerű: Ha Jokoi Soicsi, aki nem is fogyasztott burgonyát, képes volt 28 éven át titokban tartani tevékenységét, akkor nekünk burgonyafogyasztóknak alapvető elvárás a 29 év.

S hogy ki Jokoi Soicsi? Tessék elolvasni ehun e.

Mindenesetre ha sikerül, megpróbálom Hiru Onoda rekordját is túlszárnyalni...

Liszt év

Mint tudjuk, 2011.-ben van (vagy lesz) 200 éve, hogy megszületett a híres zeneszerző, Liszt Ferenc, így a 2011. év Liszt-évnek nyilvánítódott.

A Liszt-évhez kapcsolódó zenei és egyéb programokról olvashatnak a burgonyafogyasztók ehun e.

A blog Vezérigazugatótanácsa pedig az alábbi fotográfia közzétételével szeretné kifejezni nagyraértékelését a jeles zeneszerző munkássága iránt.

(Azért azt zárójelben meg kell jegyeznem - tekintettel e blog antiszociális és ünneprontó hagyományaira -, ha szegény Liszt Ferenc megérte volna a 200 évet, és egyszerűsített honosítási eljárás keretében magyar állampolgárságért folyamodna, azt nem kapná meg, hisz soha nem tanult meg magyarul...)

A mai impulzusok

Bizonyára a tisztelt blogolvasók - karöltve a képeket nézegetők, és a zenehallgatók egyenletesen stagnálva növekedő táborával - is egyetértenek azzal a megállapítással, mennyire fontos a dolgok megítélésében az első benyomás. (Ami persze sokszor kiderül utólag, hogy téves.)

Ezért most két friss benyomásomról szeretném tájékoztatni a tisztelt burgonyafogyasztókat, melyek ma értek. Meg lennék lepve, ha benyomásaim tévesek lennének, mert ez azt jelentené, hogy ebben az évben már másodszor tévedtem, pedig még csak január 24.-e van.

Az első mai impulzus a megújult helyi kórházban ért. Az nem lepett meg, hogy a sorszámkijelző továbbra sem működik, legalább később fog tönkre menni. Az sem, hogy mindenhol, ahol megújul valami az országban, kihelyeznek egy nagy méretű táblát, amire kiírják, ki adta rá a pénzt, és mennyit. Azon viszont egy kissé meglepődtem, hogy amikor jövök kifele, látom ám, hogy a két bejárati ajtó közt egy csótány jön befele!!!

Az első benyomásom a következő volt: Vajon a 799,3 millió forint vissza nem térítendő támogatás összegében ez a csótány is szerepelt? Vagy ez volt az önerő??

A második mai impulzusom a megyei hírportálról mosolygott rám: Olvasom, hogy a helyi közgyűlés a saját városát a kultúra városává nyilvánítja.

Az első benyomásom: A mai naptól nem csak okosnak, de szépnek is tekintem saját magamat. Ezúton is köszönöm az ötletet.

A krumpli, mint szobanövény

Manapság, amikor egyre drágább a vízdíj, bizony jól meg kell gondolnia a burgonyafogyasztónak, milyen szobanövényt használjon otthona díszítésére. Nem elhanyagolandó szempont továbbá a virágföld, cserép, kaspó, alátét és egyéb indokolatlan dolgok költsége.

Fentiekre való tekintettel szeretném tájékoztatni a tisztelt olvasókat - és mindazokat, akik csak a képeket nézegetik -, hogy én magam természetesen krumplit használok a szobám díszítésére. Azt a krumplit, amit ajándékba kaptam, és amiről olvasni lehet ehun e, elhelyeztem az asztalom fölötti polcon, és három hónap alatt mindenféle külső beavatkozást mellőzve az alábbi dísznövény keletkezett belőle:

Buzdítom valamennyi burgonyafogyasztót, ne dőljön be a virágüzletek és a vízművek félrevezető reklámjainak, jól látható, hogy a krumpli szobanövényként is megállja a helyét.

Ezt dúdold a héten

Figyelmeztetés: A tisztelt burgonyafogyasztó ne olvassa el ezt a bejegyzést és a benne hivatkozott cikket, továbbá ne hallgassa meg a cikkben szereplő dalt sem, amennyiben a legcsekélyebb örömét is leli a kereskedelmi televíziók zenés műsoraiban.

26 évet kellett várni a mai eseményre. Újra indul a Trabant. Olvasható és hallgatható ehun e, meg ehun is e.

Mariettával az elmúlt napokban sok interjút készítettek, néhány érdekesség belőlük:

A filmjeivel kapcsolatban:

"Nem volt bennük manipuláció, nem a pénzszerzés mozgatta a résztvevőket."

Ami még nagyon tetszett:

"Soha nem éreztem magam énekesnek."

Erről csak az jut eszembe, mennyivel jobb, ha valaki tud énekelni és van hangja, de nem érzi magát énekesnek; mintha énekesnek érzi magát, de csak médiatámogatottsága van.

Az interjú megnézhető ehun e.

Lezárult az ablakos játék

Örömmel tájékoztatom a tisztelt burgonyafogyasztókat, hogy lezárult az ablakos játék. A megfejtés a játékhoz fűzött megjegyzések közt olvasható. A fődíjat, az általam készítendő messzelátót Jámborka néni nyerte meg. Ezúton is tisztelettel adózunk Jámborka néni gyorsnak még túlzott jóindulattal sem nevezhető, ámde kombinatív gondolkodása előtt. Mint a Jámborka nénivel költséghatékonyan - vagyis az ő költségére - történő telefonbeszélgetésemből szombaton kiderült, az igazi problémát az okozta számára, hogy nem értette meg azt, hogy a játék kiírásáról szóló bejegyzés alján találhatja meg a további segítséget. Miután ezt felfogta, már ment minden, mint a harisnyacsapás.

Vezérigazugatótanácsunk ezúton is gratulál Jámborka néninek, és kis türelmét kéri a fődíj átadását illetően. A távcső gyártását jelenleg a speciális lencse beszerzése hátráltatja, de még e hónap során eljuttatjuk a díjat a győztesnek.

Bár Jámborka néni kitalálta, kire gondoltam, és milyen mű alapján, de azt nem pontosan, hogy miért. Szóval az ok, ami miatt eszembe jutott, a szállóigévé vált mondás:
"Megtiltottad neki, hogy találkozzon a családjával. Ezt még megbocsájtanám, de van valami, amit sohasem bocsájtok meg:  Ezek a pasztellszínek..."

No igen: Legyen még hasonló játék máskor is??

(És felhívom a figyelmet, hogy még 31.-éig tart a játék a krumplis kitűzőért és gyűrűért.)

Egyperces 7. - Észtek, hová mentek?

Marcello d'Orta olasz tanító pályafutása során összegyűjtötte annak a Nápoly környéki iskola alsó tagozatos tanulóinak a dolgozataiból az érdekesebbeket, ahol dolgozott. Több kötetet is kiadott ezek alapján, csak ajánlani tudom valamennyit. (A lestrapált tanító; Rómeó alulról jegyezte el Júliát; Isten ingyér' teremtett minket; Én reméljük megúszom; c. könyvei) Az utóbbiból olvashat a tisztelt burgonyafogyasztó néhány gyöngyszemet, ha az arcokra kattint ehun e.

Az egyik kedvencem a következő:

A feladat címe a következő kérdés volt:
"Adj enni az éhezőknek!" - Szerinted tiszteletben tartják ezt a parancsot?

Az egyik kisdiák a következőképpen fejtette ki a témát:
"A diabetikus doktornő a fogyókúrával jön, Afrikában meg sorba halnak éhen.
Ész, hová mész?"

Mindez honnan jutott eszembe? Hallottam, hogy az észtek csatlakoztak az euroövezethez.

Hová tették ezek az észt???

Óvjuk testalkatunkat!

A tisztelt blogolvasók - és azok is, akik csak a képeket nézegetik - bizonyára ügyelnek arra, hogy megfelelően nagy mennyiségben fogyasszanak legnemesebb élelmiszerünkből, a burgonyából. Ugyanakkor be kell látnunk azt is, hogy ha szeretnénk a hosszú évek fáradságos falásai során megszerzett zsírszöveteinket megőrizni, sőt, esetleg gyarapítani, akkor önmagában a burgonya fogyasztása nem biztos, hogy elegendő.

Nincs mese, táplálékkiegészítőket kell alkalmaznunk. Természetesen nem a különböző áruházakban vagy gyógyszertárakban kapható táplálékkiegészítőknek nevezett placebókra gondolok (melyekről a későbbiekben külön bejegyzésben fogok értekezni). Olyan élelmiszerekre gondolok, melyek valóban kiegészítik alapvető táplálékunkat, a krumplit. Például a tojásrántottára.

És itt keletkezik a probléma: A kereskedelmi forgalomban kapható tojások kiszerelése általában tíz darabos. Egy átlagos burgonyafogyasztó számára nagy adag sült krumplihoz javasolt táplálékkiegészítés céljából hat tojásból készíteni a tojásrántottát. A megmaradó négy tojás tárolásával felesleges térfogatot kötünk le a burgonyatároló kapacitásunkból. Ez nem ésszerű.

Ezért a legjobban tesszük, ha száműzzük háztartásunkból a tíz darabos tojástartókat. De akkor miben tartsuk a tojást?

Vezérigazugatótanácsunk Táplálékkiegészítési Főosztályának Tojástartóoptimalizálási Albizottsága örömmel értesíti a tisztelt burgonyafogyasztókat, hogy e fontos probléma kivizsgálása után a mai napon, a La Manche csatorna léggömbbel történő átrepülésének 226. évfordulója alkalmából tartott rendkívüli ülésén az alábbi 1/2011 számú javaslatot fogalmazta meg:

A Blog Vezérigazugatótanácsa azt javasolja, hogy mielőtt valamely burgonyafogyasztó tojásbeszerző körútra indulna, gongoskodjon magának olyan, hat darab tojás elhelyezésére szolgáló tojástartóról, amely ebben a cikkben látható. Határesetként innen is választhatunk tojástartót.

Kérjük, ne kezdjenek el azon problémázni, hogyan szerezzenek be ilyen tojástartót, gondoljanak arra, hogy ez még mindig egyszerűbb feladat, mint amit a tojás beszerzése rótt az alábbiakban látható tanulságos történet főhőseire. (Itt ugyan nem az a történet látható, amikor tojást kellett beszerezniük, de ha valaki emlékszik rá, miről is szólt az a kalandjuk, írja meg.)

Az első lépés a kultúra felé - természetesen krumplival

Mint azt a tisztelt burgonyafogyasztók is tudják, hiszen e blogban is beszámoltam róla, 2010-ben Pécs volt Erópa Kuturális Fővárosa.

A jeles esemény nyomai a városban még ma is tapasztalhatóak, és jól megfigyelhető még most is, hogy a kultúra és a krumpli mennyire szorosan összefügg egymással. Ha dél felől érkezünk a városba, a lakott település kezdetét jelző tábla előtt nem sokkal egy kb. 2,5x3,5 méteres tábla tájékoztatja az arra tévedőket:

"Ön megérkezett Európa Kulturális Fővárosába" (vagy valami hasonló)

Lépjünk hát be Erópa Kuturális Fővárosába (bár hogy Hofit idézzem: "Csak azért ne menj arra...") , de jól nyissuk ki a szemünket, mi is az, amit elsőként megpillantunk, vajon milyen is lesz első találkozásunk a kultúrával? Mint tudjuk, az első benyomás mindig nagyon fontos. Gondolom, most már mindenki izgatottan várja, mi is lehet az első látványosság, ha a Kuturális Fővárosba megérkezést jelző tábla vonalát átlépjük. Ezért nem is csigázom tovább az érdeklődést. A táblától kb. 20 méterre egy újabb tábla található az egyik útszéli lámpaoszlopnak támaszva, és rajta a felirat:

TÉLÁLLÓ

BURGONYA

E táblától számított 200 méteren belül pedig két út szélén felállított konténerben is vásárolhatunk kedvenc élelmiszerünkből.

Lehet, hogy ez a két konténer volt az EKF program két legértelmesebb beruházása???

Segít a matematika - gyakorlatias tanácsok blogokon meghirdetett játékokhoz

Bizonyára nem ismeretlen a blogolvasók részére, mi a lényege egy átlagos blogban meghirdetett játéknak - és vélhetően azok is ismerik a lényeget, akik csak a képeket nézegetik.

Így tényleg csak azok kedvéért részletezem szerény véleményemet, akik az elmúlt 20-25 évet börtönben töltötték, és így csak mostanában nyílott lehetőségúk arra - akár amnesztia, akár szökés útján -, hogy az internet, és azon belül a blogokon hirdetett játékok lényegével megismerkedjenek.

Következzék hát egy igazi illúzióromboló és antiszociális bejegyzés.

Hogyan épül fel egy átlagos játék valamely blogon? Lássuk a receptet:

Hozzávalók:

1db blog (beszerzése könnyű, az átlagos közép-kelet-európai felhasználó is el tudja készíteni legfeljebb 5 perc alatt, ha sokat értetlenkedik, akkor is.)

Minimum 1db játék díja (bármi lehet, ezt nyeri meg a játék végén a győztes, jellemzően sorsolás - esetleg vesztegetés - útján)

Játékban résztvevő személyek, lehetőleg minél több, hiszen a résztvevők száma szorosan összefügg a játék céljával, de erről majd később (Ezek száma látszólag független a játékot meghirdető személytől. De csak akkor van így, ha nem vagyunk tisztában a gráfelmélettel, és az emberi kíváncsiság természetével, de erről is később)

Nagyjából ezek az elengedhetetlenül szükséges dolgok a játékhoz. Persze lehetnek más összetevők is, ilyen például az ürügy. Itt majdnem a játék okát írtam, de az oka valaminek az a valódi célja, míg az ürügy éppen a valódi ok elpalástolását szolgálja. És ezzel el is érkeztünk a játék céljához.

A játék célja: Önmagunk és/vagy blogunk népszerűsítése felhasználva az emberekben lévő versenyszellemet és birtoklási vágyat. A játék díja kizárólagosan ezt a célt szolgálja. Természetesen a díj önmagában még kevés ahhoz, hogy több olvasónk legyen, reklámra is szükség van, hogy özönöljenek a játékban részt venni kívánó személyek. Ezt a célt szolgálja az a feltétel, hogy meg kell hirdetni a résztvevőknek a blogjukon, vagy valamelyik egyéb oldalon, hogy játék van. (Persze vannak kivételek, de ez a ritkább. Arra azért kíváncsi lennék, hogy egy száz résztvevős játékban a játék meghirdetője veszi-e a fáradságot, hogy leellenőrizze, a benevezők eleget tettek-e ennek a feltételnek? Mert ha nem, akkor csaltak, ki kéne zárni őket a játékból.)
Itt van további szerepe a gráfelméletnek és az emberi kíváncsiságnak. Ha egy játékban részt vevő meghirdeti a blogjában, hogy valahol játék van, akkor mindazok, akik ezt olvassák - a kíváncsiságuk miatt - felkeresik a játékot, esetleg be is neveznek.
A játék meghirdetője további résztvevőket szerezhet a játékhoz, amennyiben feliratkozik más blogokra követőként. A többit - a kölcsönösséget és viszonosságot is figyelembe véve - a gráfelmélet és a kíváncsiság elvégzi.

A fentiekre való tekintettel mit tegyen az, akinek nem ment al a kedve a játéktól, és szeretne valamely játékba benevezni?

Több javaslatom is van, melyekkel növelhetjük az esélyeinket, de csak egyet közlök ezek közül: Mindig csak a játék vége felé kell jelentkezni egy adott játékra.

Ez azért lényeges, mert minél több résztvevő közül kerül kisorsolásra a nyertes, annál kevesebb lesz az esélye, hogy éppen ráesik a választás. Ezt még azok is beláthatják, akik gyengék voltak kombinatorikából.

Így célszerű arra törekedni, hogy a saját blogunkban csak a játék utolsó napján tegyük közzé, hogy valakinél játék van, mert így legalább azok nem találnak oda a játékhoz, akik csak tőlünk szereztek volna tudomást róla. Ezzel növeljük a saját nyerési esélyeinket.

Akinek nem sikerült elvennem a kedvét ezek után a játéktól, az mág mindig játszhat a távcsőért, és tart még a másik játék is a krumplis ékszerekért.

Boncolás

Soha nem értettem meg azokat a személyeket, akik magyarországi viszonyokat hasonlítanak össze skandináv országokban tapasztalható jelenségekkel. Főleg azt nem értem, amikor a svédekkel hasonlítanak össze: Hát mije van a svédeknek, ami nálunk nincsen? Na jó, elfogadom, hogy jobb a nyugdíjrendszerük, és az is rendben van, hogy rendsezeresen elverik a magyarokat futballban. (Ami nem nagy dolog, ez is a nyugdíjrendszerrel függ össze: a svédek ellentétben a magyarokkal nem vesznek be a válogatottba olyan személyt, aki úgy mozog, mint egy nyugdíjas.)

No de kérdem én: Hol állnak a svédek a burgonyatermelést illetően hozzánk képest? Sehol nincsenek, csupán országuknak a déli és a középső része alkalmas burgonyatermelésre. Akkor mire vágnak fel?

Aztán a minap olvastam egy cikket, és rájöttem, hogy a svédek jólétüket annak köszönhetik, hogy az oktatási rendszerük megfelelő módon motiválja az oktatásban résztvevőket. Ha valaki szeretné bizonyítékát látni, milyen módszert dolgoztak ki például arra az esetre, hogy egy orvostanhallgató gyorsan feldolgozza azt a stresszhelyzetet, ami abból fakad, hogy kirúgták a kórbonctanvizsgán, olvassa el a cikket ehun e.

A cikket elolvasva elképzeltem, milyen párbeszéd zajlik le két svéd orvostanhallgató közt a vizsgaidőszakban:

- Nem is mondtad, Burgonjasson, hogy sikerült tegnap a kórbonctan vizsgád?

- Jajj ne is kérdezd, kirúgott az öreg. Hiába tanultam, teljesen agresszív volt, egyszerűen mindenbe belekötött, amit mondtam.

- Ne csodálkozz rajta: Ma boncoltuk, de még most is tele volt a gyomra glöggel.