2010. szeptember 28., kedd

A hét műtárgya - A három krumplibarát

A hétvégén két szép ajándékot kaptam. Ezek közül az első az a műalkotás, melynek címe: A három krumplibarát. A művet alkotó művésznő, Kitti személyesen adta át a nagy értékű festményt, én pedig cserébe főzettem neki krumplipürét olvasóink kedvenc ételéhez, az ebédhez.


Néhány gondolatot írnék a mű keletkezésének körülményeiről: Mint ismert, ezt a témát a híres regényíró, Alexandre Dumas is fel szeretett volna dolgozni. Ezt azért nem tette meg, mert a burgonyatermelés annyira izgalmas tevékenység, hogy Dumas attól tartott, olvasói nem tudják majd feldolgozni az eseményeket. Ezért regényének inkább A három testőr címet választotta. Természetesen ha nyitott szemmel, a valós ok-okozati összefüggéseket figyelembe véve olvassuk Dumas művét, akkor világosan kitűnik számunkra, hogy a három testőr küzdelmei valójában a burgonyatermelő embernek az amerikai kolorádóbogárral vívott harcára vezethetők vissza.

Mindenesetre ezúton is köszönöm a művet, melyet a blog székházában fő helyen fogok elhelyezni.

Még egy ajándékot kaptam a hétvégén, ezt Vera lányomtól. Természetesen ez is krumpli.
(A nagyértékű fizetőeszköz csak az arányok miatt lett melléfényképezve, és különben sem adom oda, mert az enyém!)


A krumplit el fogom ültetni egy cserépbe, hogy télen is legyen szép szobanövényem.

2010. szeptember 27., hétfő

Törzsolvasónkról szatyrot neveztek el!

Kedves olvasóink számára - valamint azoknak is, akik csak a képeket nézegetik - már nem újdonság, hogy törzsolvasónk, Osijecko úr mennyire értékes tagja korunk burgonyatermelő társadalmának. Itt most illő volna néhány dicsérő szóval illetnem hozzászólásait, melyekkel szinte naponta gazdagítja a blogot, és emeli a blog színvonalát. Sajnos nem tudom megfelelően méltatni, mert a magyar nyelv túl szegényes ahhoz, hogy kellőképpen kifejezhessem munkássága iránti tiszteletemet.

Így hát egyszerűen csak közzéteszem azt a tárgyi erejű bizonyítékot, melyet a múlt héten otthonomban találtam, és mely bizonyítja Osijecko úr népszerűségét.

Örömmel tájékoztatok minden burgonyafogyasztót, hogy Osijecko úrról reklámszatyrot neveztek el:


Nem kis elismerés ez a szatyor! Elég csak belegondolnunk, mennyi híres emberről neveztek el például utcát, teret, művelődési házat, kastélyt vagy hidat. (Ez utóbbit pl. Vágó Istvánról) Ez nem nagy eredmény, tudjuk közgazdaságtanból, hogy amely dologból sok van, az kevésbbé értékes, mint amiből kevés van. Ezért nincs ára a levegőnek, és ezért olyan értékesek pl. a nehézfémek.

De ki látott már olyan reklámszatyrot, melyre az van írva, hogy Petőfi Sanyika Classic Fashion??...

Vezérigazugatótanácsunk ezúton is gratulál Osijecko úrnak kimagasló sikeréért, és további jó egészséget kíván az anyósával vívott szívós küzdelméhez.


2010. szeptember 21., kedd

Egyperces 5. - Apák és fiúk

Az 1990-es évek elején a volt menyasszonyommal megnéztük a Pécsi Nemzeti Színházban Ivan Szergejevics Turgenyev: Apák és fiúk c. színdarabját. Abban van egy női szerep, egy idősebb, kissé megzavarodott hölgy (ha jól emlékszem, Vári Éva játszotta) bejön, és valami ilyesmit mond:
"Beeengedik mindig a kuutyáát. És azt mondjáák, hogy büdös vagyook. Pedig beent van a kuutya. A kuutya a büüdös, nem én!"

Miért jutott ez eszembe? Azért, mert a tisztelt blogolvasók - valamint azok, akik csak a képeket nézegetik - bizonyára már elgondolkodtak azon, hogyan lehetne megóvni burgonyaültetvényüket az illetéktelen behatolóktól. Kézenfekvőnek tűnik, hogy egy (vagy több) kutyával ijesszék el az illetékteleneket. Igen ám, de mihez kezdjenek a kutya tevékenységéből óhatatlanul keletkező melléktermékkel? Sajnos a krumpliföld trágyázására e végtermék - lévén, hogy a kutya ragadozó állat - nem alkalmas. Ugyanakkor érdemes elgondolkodni a hasznosításon, hiszen ez az alapanyag napjainkban szinte korlátlan mennyiségben áll a rendelkezésre. Ha például végigsétálunk Erópa Kuturális Fővárosában az északi várfalsétányon, ott a várfal és a járda közt méterenként találhatunk legalább egy darabot. (Ha valaki mutat nekem ezen a helyen egy legalább 2x2 méteres területet, amelyen egy sincs, az kap tőlem egy 2011. évre szóló éves vasúti bérletet a Harkány-Villány vasútvonalra.) Az alapanyag tehát biztosított, a kérdés már csak a hasznosítás.

Nos, örömmel jelentem, a hasznosítás már nem kérdés, mert megszületett a megoldás!

Tehát mostantól bárki elkészítheti akár a krumpliföldjének a díszkivilágítását, pattogathat kukoricát, működtetheti a szamovárt, vagy átalakíthatja a kerti grillt biogáztüzelésűre, a lehetőségeknek csak a saját fantáziájának szegénysége szabhat korlátot.



2010. szeptember 17., péntek

Hírek + a blog hivatalos krumplilevese

Örömmel tájékoztatom a blog olvasóit, hogy Timi is betakarította a krumplit.

Lezárult a blog "Legyen az Ön krumplilevese a krumplilekvar.blogspot. com hivatalos krumplilevese!" címmel kiírt pályázat, melyet olvasóink már nagyon vártak.
Nem volt könnyű dolga Blogunk Vezérigazugatótanácsának  Pályázati Főosztályának Közétkeztetési Részlegének, mikor értékelte a beérkezett, színvonalasabbnál színvonalasabb pályaműveket. Ezért a Vezérigazugatótanács Önkényuralmi Főosztályának Pártatlansági Alosztálya intézkedett a pártatlanság érdekében az itt olvasható objektív értékelési rendszer kidolgozásáról.

Ennek figyelembevételével a következő eredmény született:

A krumplilekvar.blogspot.com hivatalos krumplilevese 37 szavazattal (a szavazatok 42%-a) a Virág által beküldött tejfölös-tárkonyos krumplileves csipetkével:
(A díszoklevelet, és a felbecsülhetetlen értékű blogszerkesztői dicséretet a későbbiekben továbbítjuk a győztes részére.)


2. helyezett 30 szavazattal (34%) a szintén Virág által beküldött tavaszi krumplileves
3. helyezést ért el György hamiskrumplilevese 12 szavazattal (13%)
A versenybe benevezték még a rakott krumplit, mely 10 szavazatot kapott (11%). (Sajnos nem tudjuk, kinek a műve, mert Jámborka néni megkért, ne áruljam el, hogy ő küldte)

2010. szeptember 14., kedd

Tájképek krumpliból

Carl Warner angol fényképész készítette az alábbi képeket, kizárólag élelmiszerek felhasználásával.

A tenger lazacfilé, a sziklák kenyér és burgonya. A ladik egy csípőspaprika


Petrezselyemerdő burgonyahegyekkel


Gyümölcs és zöldség léghajók, brokkoli fák, krumpli kövek, a falu sajtból, a templom sárgarépából van


Káposztalevél, édesburgonya, kenyér

2010. szeptember 13., hétfő

Ezt dúdold a héten - Dal péntek nélkül

Mivel nincs kedvem semmit sem írni, de megígértem, hogy lesz ajánlat, mit dúdoljatok a héten krumplipucolás közben, ezúton közlöm a javaslatomat:
A Vacka rádió c. rádiós mesesorozat Dal péntek nélkül c. betétdala. Énekli Rutkai Bori. (Róla és a Vacka rádióról olvashattok ehun e.)


És egyetek sok burgonyatartalmú ételt a héten.

2010. szeptember 10., péntek

Olvasnivaló a hétvégére

Mivel a héten nem voltam túl termékeny íróilag, ezért szeretnék egy kis olvasnivalót ajánlani a hétvégére, hadd örüljenek a kedves olvasók. És azok sem járnak rosszul, akik csak a képeket nézegetik.

Tehát az ajánlatom: A fagyasztott hal (Ugye, biztatóan hangzik?)

A javaslatomat két aktualitás támasztja alá: Egyrészt van benne krumpli, másrészt a képek alkotója 80 éves.

2010. szeptember 7., kedd

Egyperces - 4., avagy: Mókust ettetek már?

Sosem értettem, miért nem terjedt el széleskörűen a mókus fogyasztása? Bizonyára az lehet az oka, hogy a mesékben mindig pozitív szereplőként ábrázolják. (Bár ebben nem vagyok teljesen biztos, mert a kutya is az, sok helyen mégis megeszik.)

De nem is ez a lényeg, hanem a hír, mely beszámol róla:

Végre kapható mókusízű krumpliszirom!!!
A pályaművek megtekinthetőek itt, az oldal alján.

Nagy örömömre szolgál, amikor beszámolhatok egy olyan hiányt pótló termékről, mely a burgonyafogyasztást mozdítja elő, és amely vélhetően forradalmian változtatja meg a lakosság krumplisziromfogyasztási szokásait.

A hivatkozott cikk érdekessége még szerintem a következő:
"A nők kacsás, chilis-csokis, hagymás, sült halas, "kőműves reggelis" krumpliszirmokkal álltak elő." A cikkíró ugyan értetlenkedik, milyen lehet a "kőműves reggelis" ízesítés, de azt hiszem nem tévedek nagyot, ha kijelentem, hogy ez valami kolbászos-szalonnás-sonkás valami lehet. De hogy nem joghurtos, abban egészen biztos vagyok.
A hat döntős közül csak egy férfi volt, az ő ötlete a mókusízű krumpliszirom.

Ez talán magyarázatot ad arra - egyáltalán nem lebecsülve a nők gasztronómia terén elért eredményeit -, hogy a mesterszakácsok többsége miért férfi. Amint látjuk, a döntőbe került hölgyek teljesen szokványos dolgokkal próbálták ízesíteni a krumpliszirmot; az egyetlen ízesítés, amiben van fantázia, férfitól származik.

Hogy mi lett a verseny eredménye, arról nem találtam információt.

Ha valaki szeretne pályázni krumpliszirom ízversenyre valami új ízzel, megteheti ehun e.

2010. szeptember 2., csütörtök

Víz

Többek közt ezért iszom sima csapvizet a palackozott helyett.

Persze van más oka is, de azokat most nem érek rá leírni.
(Újabb bejegyzés pedig vélhetően csak a jövő héten lesz.)

Költséghatékony kulturális ajánlatom szombatra:
Harkány, 18.15. Csík zenekar; 20.00 Boban Markovic
Helyszín: Harkány, Zsigmondy sétány